Ady Endre, teljes nev�n: di�sadi Ady Andr�s Endre (�rmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Ter�zv�ros, 1919. janu�r 27.) a huszadik sz�zad egyik legjelent�sebb magyar k�lt�je. A magyar politikai �js�g�r�s egyik legnagyobb alakja. A m�velts�gr�l, irodalomr�l �rt cikkei a fejl�d�st �s a halad�st s�rgetik. K�lt�szet�nek t�m�i az emberi l�t minden jelent�s ter�let�re kiterjednek. Hazafi �s forradalm�r, p�ldamutat� magyar �s eur�pai. A szerelemr�l vagy a sz�l�f�ldj�r�l �rt versei �ppoly l�nyeges kifejez�sei az emberi l�tnek, mint a szabads�g, az egyenl�s�g, a hit vagy a muland�s�g k�rd�seir�l �rott k�ltem�nyei.

Egy szatm�ri faluban, �rmindszenten, elszeg�nyedett nemesi csal�dban sz�letett. �desapja di�sadi Ady L�rinc (1851–1929), kisparaszti gazd�lkod�, �desanyja tiszaeszl�ri P�sztor M�ria (1858–1937), reform�tus lelkip�sztorok lesz�rmazottja volt. Egy n�v�re (Ilona, aki m�g egy�ves kora el�tt meghalt) �s egy �ccse volt, Ady Lajos (1881–1940), aki magyar-latin szakos tan�rk�nt �br�ndos nyelv�szked�ssel nev�ket Ond vez�r nev�b�l eredeztette. Ady Mariska Ady Endre unokah�ga volt.

Gyermekkor

Tanulm�nyait az �rmindszenti reform�tus elemi iskol�ban kezdte 1883-ban, ahol Katona K�roly tan�totta �r�sra, olvas�sra, sz�mol�sra, bibliai t�rt�netekre �s zsolt�ros �nekekre. Sz�lei id�vel gimn�ziumba sz�nt�k, ez volt az oka, hogy tanulm�nyait 1886-t�l a katolikus n�piskol�ban folytatta Hark Istv�n keze alatt: az elemi befejezt�vel, 1888-ban a nagyk�rolyi piarista gimn�ziumba ker�lt. Ebben az iskol�ban voltak saj�t bevall�sa szerint a legsz�rny�bb di�k�vei amellett, hogy itt er�s�d�tt meg a fizikailag addig gyeng�cske gyerek. Itt �rta els� k�ltem�nyeit is, amelyek t�bbnyire verses cs�fol�d�sok voltak, �s ezekb�l az �vekb�l sz�rmazik bar�ts�ga J�szi Oszk�rral, akivel egy�tt j�rtak hittanra. 1892-t�l a zilahi reform�tus koll�gium di�kja volt, ahol 1896 j�nius�ban jelesen �retts�gizett: csak g�r�gb�l �s matematik�b�l kapott j� oszt�lyzatot. A liber�lis szellem� zilahi „�si sch�la” a szigor� szerzetesi iskol�b�l kiker�lve a szabads�got jelentette sz�m�ra: itt szabad volt nyilv�nosan is cigarett�zni, �s itt v�ltak rendszeress� a szombat esti kocsm�z�sok is; emellett itt �rt�k els� – iskolai – irodalmi, �s szerelmi sikerei is, ut�bbi F. Erzsike szem�ly�ben, aki k�s�bbi versei Zs�k�ja lett. Itt ismerte meg Kun B�l�t is, aki egy ideig mag�ntan�tv�nya volt.

Ady sz�l�h�za �rdmindszenten

�letp�lya

�desapja a lecs�szott csal�d �jb�li felemelked�s�nek lehet�s�g�t, a leend� szolgab�r�t l�tta fi�ban, ez�rt be�ratt�k a debreceni jogakad�mi�ra. A v�rost nem siker�lt megszeretnie: sz�lei beleegyez�s�t megszerezve a m�sodik �vre m�r a pesti jogi karra iratkozott be, majd Temesv�rra ment, ahol d�lel�tt a kir�lyi t�bl�n�l �rnokoskodott, d�lut�n mag�n�r�kat adott. Temesv�rr�l nagyon betegen vitte haza �desanyja 1897 kar�csony�n, ahonnan felgy�gyulva utazott �jra Budapestre, a negyedik f�l�vre beiratkozni. A t�bbsz�r is megk�ld�tt tand�j azonban korhelyked�sre �szott el. Nem mert sz�lei szeme el� ker�lni, ez�rt Zilahra utazott, ahol �gyv�dbojt�r lett �s egy bar�tj�n�l lakott. Ez id� t�jt sz�letett meg egy �n�ll� versesk�tet kiad�s�nak gondolata. �sszel az egyetem folytat�s�nak sz�nd�k�val ism�t Debrecenbe ment, azonban az el�ad�sokat hanyagul l�togatta, sokkal jobban �rdekelt�k a lapok (Debreceni F�iskolai Lapok, Debreceni Ellen�r, Debreceni H�rlap). El�bb a Debreczeni H�rlap, majd 1899-t�l a ’48-as �rzelm�, f�ggetlens�gi p�rti Debreczen c�m� foly�irat „hivat�sos” munkat�rsa lett. A soron k�vetkez� f�l�vre m�r be sem iratkozott, ezzel v�ge szakadt jogegyetemi tanulm�nyainak. Ugyanebben az �vben megjelent els� versesk�tete, Versek c�mmel, de nem volt sikere.