Ha valaki esetleg olvassa a blogom bejegyz�seit, akkor az l�thatta, hogy v�zb�jtbe akartam fogni, amit v�g�l nem tettem meg, egyszer�en v�g�l nem volt hozz� el�g kitart�som. Aznap amikor meg�rtam azt a bejegyz�st, akkor hatalmas pozit�vummal �lltam a dolgokhoz, m�r pedig �n megv�ltoztatom az �letem �s minden j�ra fordul. T�vedtem.

Aznap este megint el�j�ttek bennem azok a rossz dolgok, amik b�ntottak.... �s legy�ztek. K�nnyebb volt megint az �nsanyargat�s, hogy T�ged nem �rt meg senki, sose lesz jobb semmi, �s akkor minek v�ltoztass? Pont ez a baj. �gy sose lesz jobb semmi, csak az embernek egy id� ut�n elege lesz, amikor mindig � a hib�s minden�rt, de az�rt Te bocs�ss meg minden�rt, de ha egyszer Te k�vetsz el hib�t, akkor az megbocs�thatatlan �s nincs r� ments�g, ne is besz�lj velem t�bbet…. �s �t�lj el, ahogy tetted. De az igazs�g az, hogy sosem volt�l Neki annyira fontos, hogy �rdekeld, hogy mi is t�rt�nt pontosan. Ez egy k�nnyebb ler�z�si m�dszer volt, �s m�g �n is �rzem magam rosszul, �n j�ttem ki rosszul…. mint mindig. �s ez f�j. �s b�rcsak tudn�, hogy min m�sz kereszt�l, b�r lehet, hogy akkor sem �rdekeln�. Mert sosem �rdekelted el�gg�. Valamire j� volt�l akkor �ppen, amit megkapott, �s ennyi. Azt�n egyszer csak bele t�r�dsz, hogy Te m�r sose leszel t�bb senkinek.

Bele gondoltam abba, hogy azokban a pillanatokban, amikor egy�tt l�gtunk tal�n ki kellett volna haszn�lnom az alkalmat �s elmondani, hogy nekem t�bb vagy, mint amit Te szeretn�l. De az igazs�g az, hogy nagyon j�l tudtam, hogy Neked nem jelentek t�bbet. Vagy csak f�lt�l az �rz�seidt�l. Mint ahogy �n is f�lek. �s most szenvedek. Mert t�bbet mi m�r nem tal�lkozunk, �s nem lesz olyan m�r semmi, mint akkor. A s�t�t szob�ban �lve azon gondolkozom, hogy mennyivel jobb lett volna, ha elmondom Neked, amit gondolok, azt�n lesz, ami lesz. De �gy m�r nem tudom. �s m�r es�lyem se lesz r�. De csak hogy tudd, azokban a percekben, amikor Veled voltam, egy pillanatra azt hittem, hogy tal�n minden lehet �jra j�, egy pillanatra azt �reztem, hogy �jra boldog lehetek. Azt�n elrontottam, vagy csak magamra fogok megint mindent. De a l�nyeg annyi, hogy f�ltem magamnak beismerni azt, amit az�ta tudok, mi�ta nem foglalkozol velem….Hi�nyzol �s Te volt�l a m�sodik olyan ember, aki k�l�nleges volt sz�momra. B�rcsak lett volna annyi b�tors�gom, hogy be ismerjem �s elmondjam Neked.